Elkészítése:
Szóval az úgy volt, hogy volt nekem egy aranyos anyósom. Akiről tudtuk, hogy remekül főz, és nem szereti a gombát. Aszondja az egyik nap, midőn hazaértem a megvásárolt zsenge tökkel, minek sorsa a kapros főzelék lett:
- Jaj de jó! A héjából készítek tojásos gombát!
Na, ez valahogy nem gyere be! Mondom is, hogy a Mamama nem szereti a gombát.
- Azt nem, de ez nem gomba, de az íze pont olyan!
- De ha az íze olyan, mint a gombáé, akkor miért szereti Mamama?
- Pont azért, mert a tökhéj íze pont olyan, mint a gombáé, de mégsem gomba!
Szóval innentől kezdve nem firtattam a dolgot, mert az anyós lélek néha kifürkészhetetlen. És a Mamama hagymát dinsztelt, abba beledobta a felkockázott tökhéjat, megpárolta, tojást ütött rá... és igaza volt! Mert finom! Igaz, nekem olyan, mint a zsenge tökhéj, de én a gombát is szeretem, és tudok különbséget tenni!
Ja, és én kolozsváti szalonnát is dobtam a hagyma előtt az olajba, nem baj, ha hozzáadja az ízét, ami pont olyan, mintha kololzsvári szalonna lenne (pedig tudjuk - sajnos - köze nincs hozzá, ez páclétől és kemikáliától kapja a füstölt ízt, és piszok romlandó, nem úgy, mint a valódi).
JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁNOK! |
