MI ÚJSÁG A DOGONOKKAL?


Amiben nem értek egyet Lukács Bélával a dogonok kapcsán


A hajón írott naplómat idézem:

Október 18. hétfő, úton. Szép időben hajózunk, egyelőre... Északon és délen be van durranva minden. Reménykedem, hogy Ushantig elmúlik az igazi rossz idő a portugál partoknál...
    Továbbra is olvasok. Ma elolvastam:

Lukács Béla: Utazások térben, időben és téridőben

    című, nem is tudom, minek hívjam, tanulmányát, kötetét? Mindenesetre kiadói előszó van benne, hát biztosan valahol megjelent. Hallatlanul érdekes volt, megpróbál magyarázatot adni bizonyos dolgokra, én teljes egészében elfogadom amit mond, azon kevesek egyike, akik a tudományos gőgöt levetve tudnak írni a nép egyszerű nyelvén is. Úgy, hogy én is megértsem.
    Amikről többek között ír, az sokakat érdekel: a marsi csatornák (konklúzió: nincsenek, de igazán érdekes a levezetése, hogy meddig tekinthető tudományosnak, és melyik az az időpont, ahonnan kezdve tudománytalan hinni bennük), Atlantisz létezése vagy nemléte (nem volt, de bemutatja, hogy 1960-ig tudományos - néprajzi, etnográfiai - érveket lehetett felhozni a létezése mellett, és addig, amíg ki nem mutatták az Atlanti-hátság létezését, érvek voltak mellette, mégpedig milyen érdekes: az amerikai nyelvek és a baszk nyelv jelentősen hasonló szerkezete, tehát az atlantisziak Európába jöttek és a maradványnép a baszkok, meg Amerikába is átmentek, a maradvány népek a fehér amerikai bennszülött törzsek - ez jó kis érv lehet a baszkok atlantiszi eredetére, amit aztán nacionalista módon ki lehet(ne?) használni, mint 15 000 éves múlt és jelenlét az Ibériai félszigeten, amire nálunk is van példa [a magyarság Szíriuszi eredete, ne röhögj, hanem sírj, mert vannak akik ezt a marhaságot komolyan veszik] - meg fehér bennszülött törzsek Afrikában és Amerikában), időutazás lehetősége a téridőn keresztül, és ezek csak kiragadott témák.
    Visszaolvastam az előző bekezdést, jó kis mondat, nem?
    Ezeket - lehetne-e másképp? - letöltöttem az internetről, mert efféle olvasmányokra volt szükségem a készülő könyvemhez. Meglehetősen vegyes irományokat hoztam magammal, leírom hát, hogyan jutottam hozzájuk: a következő keresőszavakat "gugliztam és mekeztem" meg: reinkarnáció, újjászületés, hipnózis, téridő, húrelmélet, dimenziók... (Ezek után érdekelne, hogy miről szól majd a könyv?) Ezek aztán hoztak találatokat ezrével, persze otthon nem győztem volna átnézni se, hát letöltöttem egy jó adagot, és most olvasom őket.
    Lukács Béla könyvéből szerzett tudás végül is nem lesz benne a könyvemben, de bizonyos átalakításoknak biztosan az oka lesz!

Október 29. péntek, úton. Továbbra is viharban hajózunk, már tele van a hócipőm de nagyon, és nem lehet a végét látni, mert újabb és újabb depressziók jönnek, s dühöng a 8-as, 9-es idő... Őrület! Nem volt ősz, szeptembertől dühöng a tél! Napok óta tökölődöm, hogy amit el akarok mondani, azt itt tegyem-e, vagy lapozzak vissza, s szúrjam-e be? A végeredmény az, hogy itt következik. Ugyanis egy pöttyet

Vitatkoznék Lukács Bélával

    az Utazások térben, időben és téridőben című munkája kapcsán. Azaz ez így nem korrekt, mert nem akarok én vitatkozni az akadémikus fizikussal, csak bizonyos egyet nem értésemet fejezném ki egy dologgal, amivel ő viszont szimpatizál... Erről jóval előbb írtam már, és érdekes, hogy amiről itt szó lesz, azt ott meg se említettem. Nem is tudom, mi az oka? Talán az, hogy amiről írtam, az mind-mind olyan, amivel teljesen egyetértek, elfogadom a tudós magyarázatait az úgynevezett "rejtélyekre".
    Nos, ő felveti a dogon problémát is. Ha valaki nem tudná, miről van szó, megpróbálom pár mondatban összefoglalni: A dogonok egy szudáni eredetű törzs, ma körülbelül negyedmillióan lehetnek, és Csádban Timbuktu városától délre, a Bandiagara fennsíkon élnek. Arthur M. Young az afrikai népek mitológiájával foglalkozott, ő hívta fel egy amerikai orientalista, Robert K. G. Temple figyelmét egy afrikai törzsre.
    Temple kutatásairól "A Sirius-rejtély" című, 1976-ban megjelent könyvében számolt be. A dogonok a világegyetem keletkezéséről a következőképpen vélekednek – írja Temple: "A teremtés kiinduló pontja a Sirius Digitariának nevezett kísérője, amely a Sirius körül kering. A dogonok szerint a Digitaria a legkisebb és legnehezebb csillag. Benne van minden dolgok csírája. Saját tengelye és a Sirius körüli mozgása biztosítja a világmindenség teremtő erőinek továbbélését..."
    A dogonok még további meglepő dolgokat is elárultak: A Digitaria a létező "legkisebb dolog", ám egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga fém, a neve "szagala", fényesebb, mint a vas, és olyan nehéz, hogy "földi lény" nem tudja felemelni. Akkora, mint egy ökör kiterített bőre, de 480 szamárrakományt nyom, ami közel 35.000 kg tömegnek felel meg. A Siriusnak a Digitarián kívül még egy kísérője van, az úgynevezett "emme ya". Ez a csillag nagyobb, de négyszerte könnyebb a Digitariánál. Ugyanolyan irányban és ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Siriust, mint a Digitaria, de pályája hoszabb, vagyis jóval távolabb van tőle.
    Két francia tudós, Marcel Griaule és Germaine Dieterlen 1950-ben közzétették "Egy Szudáni Sirius-rendszer" című tanulmányukat, miután 1946 és 1950 között évekig éltek a dogonok között. A két francia tudós az anyaggyűjtés után joggal jelentette ki: "Mindeddig tisztázatlan, mi több, fel sem merült a kérdés, hogy csillagászati eszközökkel nem rendelkező emberek hogyan ismerhetik szemmel aligha látható égitestek mozgását és tulajdonságait." Nagyjából ennyit elég is tudni.
    Szóval Lukács Béla a "dogon esetet" is felemlíti munkájában tudomány kontra áltudomány című fejezetében és igyekszik - hogy mondjam? - cáfolni? Nem, ez nem jó szó, igyekszik mindenképpen tudományos magyarázatot találni. Szóval L. B. ezt írja, amikor a kötet végén választ próbál adni a dogon csillagászati tudásra:
    "Na most vissza a dogonok ügyéhez. Azon egyetlen adatból, hogy a dogonoknak a tőlünk elvárhatónál több a csillagászati ismeretük, egyetlen további következtetésre sem juthatunk ezen ismeretek okára nézve. (Ezzel természetesen egyetértek. - én.) E többletet ugyanis több ok is magyarázhatja. Herrmann véleménye (mellyel magam is szimpatizálok - Lukács) az, hogy a dogonok ismereteiket tőlünk szerezték. Nevezetesen, adatok vannak csillagászati tárgyú kíváncsiságukra; tudunk egy Dogonföld táján járt 1893-as csillagászati expedícióról, melyet bennszülöttek alaposan kikérdeztek. Ez már minden fentebb említett ismeretet megmagyaráz, a Szíriusz B sűrűségét kivéve, mely 1915-ben vált nálunk ismertté. Vagyis a magyarázathoz már csak azt kell feltennünk, hogy a Francia Nyugat-Afrika részét képező Dogonföldet 1915 és 1935 közt egyetlen csillagászatilag kompetens utazó megjárta; ilyenről én nem tudok, de ki mondhatná, hogy ilyen nem volt?"
    És még egy idézet erről a bizonyos Herrmannról: „Herrmann mást tart szükségesnek hangsúlyozni: Temple könyvének elutasítását. "A Temple féle hipotézisek és a hozzá hasonló agyszülemények pontosan azért veszélyesek mert a tudomány köntösében tetszelegnek..."
    Itt nyilván arról van szó, amit én nem tudhatok, hogy Temple a munkájában nyilván levonhat bizonyos (túlzó, és nem bizonyított) következtetéseket, amire Herrmann reagál, és áltudósnak nevezi. De számomra Temple csak annyiban érdekes, hogy leírja, mit tudnak a dogonok.
    Szóval itt van, amivel nem tudok egyetérteni: egy 1893-as csillagászati expedíció kikérdezése nem magyarázza a tudásnak európai eredetét, hiába fogadja ezt el Lukács Béla. Véleményem szerint ugyanis az azóta eltelt idő túlságosan rövid ahhoz, hogy mítosszá váljon. Főleg ahhoz, hogy a teremtéstörténetet leváltsa, mert azt ugye senki se feltételezi, hogy van olyan törzs, népcsoport, amelyiknek ne lenne teremtéstörténete! És egy expedíció kikérdezése semmi esetre se olyan megrendítő találkozás, hogy elegendő lenne arra, hogy a mítoszaikban alapvető változást okozzon. Az, hogy csillagászati irányú érdeklődésük volt 1893-ban, pont arra mutat rá, hogy "valami okuk volt erre". Magyarán, én nem tudok ezzel a Herrmannal ily módon egyetérteni. Ha valaki bizonyítani tudná, hogy korábban kapták Európától az ismereteket, az hihetőbb lenne, csak a baj az, hogy jóval korábban Európának se álltak ezek az adatok a rendelkezésére.
    És L. B. így folytatja: "Fentiek miatt a dogonok említett csillagászati ismeretei magukban nem bizonyítják a földönkívüliek látogatását, sőt nem is valószínűsítik. (Egyetértek.) Ehhez ugyanis a másik, épp most elmondott lehetőséget ki kell előbb zárni, vagy legalábbis valószínűtlenné kell tenni. (Szerintem eléggé valószerűtlen, és megkockáztatom, hogy teljességgel kizárható.) Hogy ezt meg lehet-e tenni, az rám nem tartozik. Talán meg lehetne ezt tenni mítoszkutatók és francia levéltárosok együttműködésével; nem tudom. De ilyen érvek nélkül tudományos módszerrel nem lehet a földönkívüli eredetet igazolni."
     Ezzel természetesen megint egyetértek.