AMIT A PADLÁSON TALÁLTAM avagy egy házfelújítás kincsei...
|

Végzés, 1898 október 12-én írtak! Ez egy örökösödési rend megállapításáról szól. Ez azt bizonyítja, hogy a házunk az 1889-ben elhunyt tulajdonosé volt, így jó esély van rá, hogy legalább 150 éves a kis vályog parasztház!
|

Emlékkép A padlásfeljáróban volt a kép, koszosan, bekeretezve, törött üveggel. És benne a fénykép, az első világháborúból (amit persze akkor még nem tudtak, ezért a szöveg: Világháborúról. Majd a következő után kezdik sorszámmal ellátni. Remélem, a II. egyben az utolsó is.
|

Emléklap Ez az emléklap ugyanzé a honvédé, akié az emlékkép is. Ha jól megnézed, a lovaskatona feje helyén fénykép van.
|

Úgy gondolom, ez egy elöltöltős pisztoly elsütőszerkezetének egy része.
Vajon, ez hogyan kerülhetett a födémdeszkázat közé? Ki elől dugdosták? És hol van a hozzá tartozó fegyver? Ha tévedek, és valaki tudja, hogy ez valójában minek a mije, az megírhatná, szívesen venném.
|
| Egy palack Kisbérről. Az üvegen nyomott felirat: Eislitzer Mór és Fia, Kisbér. Az üveg súlyus, az alja vagy másfél centi vastag, a nyaka elég szűk. Csak találgathatok, hogy mi célt szolgált? Azt hiszem, valamilyen konyhai üveg lehetett. Én ha alaposan kitisztítottam, és kifertőtlenítettem, a legnemesebb célra használom majd: pálinkát tartok benne. |

Egy palack, Kisbérről.
|

Vételi jegy, kiállította: Állatforgalmi Központ mint szövetkezet
|
A "VÉTELI JEGY a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe..."; így kezdődik a nyomtatott szöveg, és meg voltam győződve, hogy ez is abból a korból való, amikor a padlásokat söpörték tisztára és... no de ne politizáljunk, mert ez ma már senkit nem érdekel... Egy borjúról szól, ami 47 kilós volt, és nem Rákosiék állították ki a papírt, mert a dátum: 1943 XI. 24.
Én ebből tudtam meg vén fejjel, hogy a II. Világháború alatt is volt beszolgáltatási kötelezettség (csak akkor fizettek is a jószágért, no de ne politizáljunk...) |

Felszabadulási munkaverseny felhívás 1960-ból. A Tatai Moziüzemi Vállalat igazgatójának és Sz.B. elnökének felhívása Felszabadulási munkaversenyre. Olvasd el, és röhögj...
|

Ha hiszed, ha nem, ez egy citera Engem valójában meghatott ez a citera. Láthatod, deszkából szögezték össze, kezdetleges, "házi" kivitelű. De mennyire szerethetett nótázni az (a szegény ember), aki egy ilyen hangszert fabrikált magának?
|

Csak feltételezéseim vannak, de azt hiszem, igazam van, amikor azt mondom, hogy ez a katonaláda az első világháborúból való! Nyilván annak a bakának a ládája, akinek az emléklapját is megtaláltam.
|

Kohinoor padlóviasz, ezt a szocializmusban palackozták, mert ugye 6 forint az ára, és ez a hatvanas évek végére utal. Én emlékszem, hogy édesanyám "beeresztette" vele a padlót, és utána mehettem fényesíteni a lábra szerelhető kefével, ami nagyon jó játék volt. |

Mosdótál
Mosdótál
|
Ez egy gyönyörű mosdótál, eddig csak filmeken láttam, most találtam a padláson. Megvan a hozzá tatozó cinből készült kecses, fedeles kancsó is, csak nehéz elővenni. Az egyedüli baja az, hogy eltört. Arra gondoltam, hogy levágom a törött részt, mögé tükröt helyezek, és akkor szép kerek lesz!

|

Vesta paszta
Jó lenne tudni, hogy ezt a Vesta pasztát vajon mire használhatták? Aki tudja, az megírhatná! Előre is köszönöm. |

Üvegképek
Ezeket az üvegképeket is megtartom, kár, hogy a középsőnek, a Házi Áldásnak a szövege viszonylag rosszul olvasható. |
|