Honlapverzió
v10.02
A honlapon található minden anyag szerzői jogvédelem alatt áll. Ezek felhasználása csak a szerző előzetes engedélyével történhet.
© Székely István 1997-2009
Az őstörténetünkről

Programajánló:

AZ ÉN TÖRTÉNELMEM

Esziszkü ben volaj szava,
iszia szava volaj theosz velé
iszia theosz volaj szava

A mi szegény Szent Koronánk

A korona a parlamentbenŐ a parlamentben trónol, és hallgatásba burkolózik. Nem tudhatjuk, mit gondol azokról, akik összehordanak róla hetet-havat. Akik a hülyeségnek tudományos látszatát keltik, akik teljes magyarságuk búját-baját beléhelyezik, vagy kiolvassák belőle a kozmosz összes titkát, akik hangyaszorgalommal gyűjtik róla az adatokat és teóriákat állítanak fel róla. Nem tudjuk, mit gondol azokról, akik ideológiai fegyvernek használják, azokról, akik mindenáron meg akarják semmisíteni, mert engesztelhetetlen ellenséget látnak benne, azokról, akik szemellenzősen ideológiai talpnyalóként írnak róla, azokról... és a többiekről...
Nem érdekli, ha úgy beszélnek róla, mint jogi személyről, és az is hidegen hagyja, ha a globalizált bunkó micisapkaként ír róla.
Csak trónol, és hallgat. És senkit se tud, de nem is akar se igazolni, se cáfolni.
A Szent Korona
Mit tudunk róla?
Azt, hogy szép. Sőt, gyönyörű. A világ legszebb koronája.
Ezen kívül semmit pedig temérdek ismeretünk van róla. Könyvtárnyi könyv, tanulmány, dolgozat, cikk jelent meg róla, és akik írták, azok mind-mind a titkok egyedüli tudói, az igazság letéteményesei, a tuti tipp birtokosai.

Mi mindent terjesztenek róla?

Azt, hogy II. Szilveszter pápa küldte István királyunknak.

De van rá bármiféle, kézzelfogható bizonyíték? Bármilyen szomorú, az igazság az, hogy nincs. A pozitivista történettudomány ragaszkodik a korabeli, írott dokumentumhoz, de sajnos ilyet nem lehet találni.
Három legendája van Szent István királyunknak, a kis és a nagy legendája többé kevésbé kortárs szerzők munkája, de ezekben szó nincs semmi koronaküldésről. Aztán van legenda, mit Hartwik püspök írt volna, de - óh, minő csalódás -, kiderült róla, hogy a benne szereplő koronaküldés kései hamisítvány.

Mert mit ír róla Popvics István a Budapesti Görög Keleti Hittudományi Főiskola kiadványaiban: A pápák kapcsolatai Magyarországgal az Árpádok alatt című munkájában?

"A korona adományozásáról Dithmár püspök krónikája a legrégibb feljegyzés, mivel II. Szilveszter pápa levele, amely a XVII. század óta ismeretes, csak hamisítvány. Karácsonyi János mutatja ki Szent István király oklevelei című munkájában (Budapest, 1891), hogy az úgynevezett Szilveszter-bulla a X. század végén használatban levő kancelláriai formáktól egészen eltérő módon van fogalmazva, és úgyszólván teljesen későbbi források szövegéből van összeállítva."

És ha tudjuk, hogy Dithmár, vagy más néven Thietmar von Merseburg nem is írt koronaküldésről, akkor helyben vagyunk. Tovább idézem Popvicsot: "Dithmár püspök krónikájában így ír: "...A császár kegyéből és az ő buzdítására a bajor herceg veje Waik koronát és áldást kapott..."
Pontosabban, hogy ne legyen csúsztatás, mert itt bizony Popovics úr csúsztat, azt írta a germán krónikás, hogy: "Waic benedictionem et coronam accepit.", ami a korabeli latinban egy mindennapos formula annak kifejezésére, hogy a tett elnyeri méltó koronáját, tehát szó sincs fizikai koronaküldésre. Ugyanezt a kifejezést használja Thietmar művének egy másik helyén III. Henrik német király feleségével, Kunigundával kapcsolatban is, akinek pedig biztosan nem küldött koronát sem pápa, sem más.

Ha alaposan utána akarunk járni, hogy mi is a helyzet ezzel a koronaküldéssel, akkor van ám erre egy egyszerű mód is! Jelesül miről van szó? Ha II. Szilveszter bullát adott ki, akkor - óh, mily egyszerű - nézzünk utána a vatikáni levéltárban, hiszen minden bullát iktattak, lajstromoztak, megőriztek, és benne van a nagy könyvben. Akkor menjünk... megyünk... megyünk... ott vagyunk... nézzük a lajstromot 1000-ből, nincs bulla, 1001-ből nincs bulla, 1010-ig nem találjuk, 1050... nem találjuk... 1100, nincs... 1200 nincs, 1204 hoppá megvan! II. Szilveszter bulláját 1204-ben vették lajstromba. De csak lajstromba, mert az eredeti bulla, ah, minő hanyagság, nincs meg.
Nem sántít ez, kérem szépen? Ez számomra a "be kellene bizonyítani azt, ami nem történt meg, hát írjuk be utólag" kategória.
Tehát ez a Szilveszter féle koronaküldés csak és kizárólag feltételezés, ami viszont nem történelem.

Nézzük, mit ír a Szilveszter bulláról Csikhon Judit a fentebb említett Encyklopaedia Humana Hungaricában:

"II. Szilveszter pápa állítólagos oklevele, amely újkori hamisítvány: a 17. században készült és a magyar királyok főkegyúri jogának bizonyítására szolgált. Az 1000. március 27-re keltezett latin nyelvű szöveg azt tartalmazza, hogy a Rómában megjelent Asztrik kalocsai püspök kérésére II. Szilveszter pápa koronát küld a magyar uralkodó, István részére, aki így használhatja a királyi címet, érsekséget-püspökséget alapíthat, s élhet a főkegyúr jogával." Én azt hiszem, hogy Csikhon Judit így gondolja. Az, hogy mire készült ez a hamisítás, az csak véleménye lehet, amit illene hozzátenni a kijelentő mondathoz. De hát én nem vagyok történész... Mindössze annyit akartam megmutatni, hogy semmi okunk feltételezni, hogy II. Szilveszter pápa koronát küldött volna István királynak.

Bene Sándor, a "Szilveszter bulla nyomában" című tanulmányában írja: "Erről a mindenkori magyar királynak (és a mindenkori klérusnak) Rómával szemben rendkívüli jogkört biztosító dokumentumról már a 19. század végén egyértelműen kiderült, hogy hamisítvány, méghozzá (a bullát kritikai vizsgálat alá vető Karácsonyi János széles körben elfogadott feltevése szerint) a bosnyák püspök és zágrábi kanonok Marnavics Tomkó János műve, aki a szöveget VII. Gergely brévéinek és Hartvik püspök Szent István-legendájának elemeiből szerkesztette össze."

Tehát tudjuk, hogy kik hamisították, feltételezhetjük, hogy mi célból, és belátható, hogy ez az irat nem alkalmatos arra, hogy ezzel a koronaküldést lehessen bizonyítani.

Persze az külön érdekesség, hogy a bullahamisítás mennyi kérdést vetett fel, és milyen vitákat váltott ki, de ezzel én nem foglalkozom. A bullát zárjuk le egy gyönyörűséges énekkel, (Bene Sándor tanulmányában találtam):

"A Szőlősy Benedek által összeállított Cantus Catholici c. gyűjtemény (1651) Szent István-éneke...:
Királyi nevet a' Romai Pápa,
Más böcsületes nével szaporítá,
Mert Apostolnak nevezé, és hivá,
Magyar Országnak.

Christusnak Annyát, áldott Szüz Mariat,
Alázatossan mint édes Aszszonyát,
Tisztelé, és rá bizá önnön magát,
És az Országát.

Innen hivattatik Pátronájának,
Magyar Országnak óltalmazójának,
Ellenseg ellen baj-vivó paisnak,
És biztatójának."


Akkor a következő kérdés, mikor készült a Szent Korona, vagy mikor viselhette először magyar király? A viselhette-e kérdésre két válasz lehetséges, az igen és a nem. Mindkettőre van példa.

Nézzük, mit mond erről Zsoldos Attila történész:

A képen Geobicász, vagyis Géza király(?)
Geobicász, azaz Géza király(?)"A magyar királyi korona azonban - legalábbis a ma ismert formájában - bizonyosan nem lehetett Szent István uralkodói fejéke: az ékszeren lévő zománcképek között ugyanis olyanok is vannak, amelyek Dukász Mihály bizánci császárt (1071-1078), ill. I. Géza magyar királyt (1074-1077) ábrázolják. [...]"

Az igencsak közismert, hogy ezeket a képeket használják fel hivatalosan a korona korát bizonyítandó.

E szerint az elmélet szerint - mert ez is csak a haszontalan elméletek számát gyarapítja, hiszen bizonyíték egy szál se, ezt mindenképpen hangsúlyozni kell! - Dukász Mihály egy abroncsszerű koronát küldött Gézának, ami a mai korona alsó - corona graecának nevezett - része lenne. Minden elmélet ezt ragozza, de sajnos bizonyos tényeket csúnyán elhallgatnak.

Mert az eset, ha megtörtént volna, az történelmi nonszensz lenne! Mit is ír Popvics?

"Dukasz Mihály 1071-1078-ig uralkodott. Uralkodása alatt egyik vezére, támogatva a bolgároktól, súlyos harcot vívott Salamonnal, s a harcban Geiza és László hercegek is résztvettek. A csata a vitézül harcoló magyarok fényes győzelmével végződött. A foglyulejtett görögöknek - kik nem Salamontól, hanem Geizától kértek kegyelmet - Geiza visszaadta szabadságukat. A császár ezt igen jó néven vette, és követei útján barátságos egyezségre lépett Geizával. A koronaküldés azonban valószínűleg csak Geiza trónralépése után következett be. Kétségtelen, hogy a koronaküldéssel a császár szorosabbra igyekezett fűzni a barátságot, ami - mint fentebb látjuk - be is következett (ugyan mitől kellene belátnunk? Nem látjuk be, hogy bekövetkezett volna - beszúrás tőlem)."

Ez meglehetősen rózsaszín kép. És ki vagyon színezve. És rózsaszínre festve. Cizellált. Az érdekekhez igazított. Magyarul, ez így nem lehet igaz. A fényes magyar győzelem mit is jelentett? Azt, hogy a magyarok Nándorfehérvárnál tönkreverték Dukász seregét.

Én emeltem ki a valószínűleg kifejezést a fenti idézetben, mert ez is túl erős arra, ami soha nem történt meg. És aztán ez a bekövetkezett barátság se következett be. Hiszen a magyar királyság elkövetkező korszakát a "harc a görög befolyás ellen" módon jellemzik a történészek II. Istvántól III. Béláig.

És ennek megerősítésére idézem Győrffy Györgyöt a Napkelet felfedezése című írásából csak ezt az egy mondatot: "A mohamedán szeldzsukok a XI. században Iránt hatalmukba kerítve Szíria és Kisázsia felé terjeszkedtek; 1071-ben tönkreverték a bizánci sereget, 1076-ban pedig elfoglalták Palesztinát, és véget vetettek a keresztények szentföldi zarándoklásának.".

Ha elolvasod a krónikáinkat, akkor azokban is benne van ám Salamon és a hercegek nándorfehérvári győzelme, de a végkicsengése az, hogy Bizánc dörgölődzik a győzteshez, és örülnek, hogy lyuk van a seggükön.

Nézzük, hogyan ír a Szilágyi féle A Magyar Nemzet Történelme Dukászról és az akkori korról:

"Akkor, 1071 óta, Dukas Mihály ült a trónon, gyönge, kicsinyes ember, és a birodalom, mely addig is csak nagy nehezen birt ellenállani számos ellenségének, vezetés hiján egyszerre minden oldalán megrokkant. Kis-Ázsiát a szeldzsukkok foglalták el, déli Itáliát a normannok; Bolgáriában a besenyők rakonczátlankodtak, nyugotabbra meg a szerbek vívták ki függetlenségöket. Mindezek az ellenségek azonban csak rombolhattak. De ha a magyar, ifjú erejének teljében, megtartva katonás voltát, és a mellett befogadva a román és germán kezdődő kultura elemeit, folytatja diadalmi útját, melyet Belgrád elfoglalásával oly dicsőn megkezdett, nem csekélyebb kilátás előtt áll, mint hogy ő legyen a Balkán-félsziget meghóditója. És a támadás annál nagyobb sikerrel kecsegtetett, mert Magyarország szövetségben állott nyugot, és északi szomszédjaival, a keleti, a kun pedig már félelmes ellenséget látott benne. És e fényes kilátás közepett tör ki újra a viszály a dynastia keblében, és azok a kardok, melyek Byzancz felé készültek egyengetni az útat, egymás ellen fordultak és honfivért ontottak."

Tessék már mondani, kedves történész urak, hogyan is lehet az, hogy ez a katonailag "kivérzett" bizánci pipogya császár, a többszörös vesztes, hűbéresévé fogadja a legyőzőjét? Mert ragozni és festegetni, cizellálni lehet a helyzetet, de a tény az tény: a korabeli gondolkodásmód szerint, aki koronát küld, az hűbéresévé teszi azt, aki elfogadja. Slussz. Mese, mellébeszéd nincs.
Oké, tegyük fel, hogy Géza koronát kap. Akkor meg hogy a francba van, hogy ettől kezdve a magyar királyok küzdenek a görög befolyás ellen? Hiszen hűbéreseik Bizáncnak! A hűbéres meg hűséggel tartozik és nem fegyveres ellenállással a főnök irányába, és főleg nem illeti meg a verés joga, márpedig Bizánc sok-sok dádát kap a későbbiek folyamán...

Mielőtt valaki bevezetné a mai erkölcsöket, idézem megint Popovicsot. Egy olyan passzust idézek, amivel nem ért egyet sem ő, sem én. De azért idézem, mert nagyon pontosan le van írva benne a kor adott erkölcse a hűbéres és hűbérúr kapcsolatáról:
"Egy német történetíró, Gförer szerint András azért utasította vissza a császár követelését, mivel már előbb, hogy Henriktől megszabaduljon, az országot hűbérül IX. Leónak ajánlotta fel, s a pápa azt el is fogadta. Ez állítását az 1053-ban kötött triburi békeszerződéssel látja igazoltnak, mivel annak feltételei között András ígéretet tett arra, hogy a császárt minden hadjáratában segíteni fogja, kivéve azt az esetet, ha a császár Olaszországba vezetne hadat. Ezt Gförer szerint nyilvánvalóan azért kötötte ki, mivel a pápának fogadott hűbérességet, s ezért hűbérura ellen nem szabad harcolnia. Nem fogadhatjuk el ezt az álláspontot" fejezi be Popovics, és mint mondtam, egy véleményen vagyunk, de arra mindenképpen jó, hogy megmutassa a korabeli erkölcsöt és felfogást.

Tetszik érteni? Aki hűbéres, nem harcolhat a hűbérúr ellen!
Akkor nézzük: II. István megtámadja Bizáncot. A testvére, Piroska "Szép" János császár felesége (szent Iréne néven lesz Piroska a legnagyobb szent az ortodox egyházban!). Innen idézem a Szilágyi szerkesztette történelmünket:
Piroska, Szép János
bizáci császár felesége

Piroska, Szép János bizánci császár felesége"Ürügynek jó volt az is, hogy a branizovaiak rosszúl bántak az arra felé Konstantinápolyba járó magyar kereskedőkkel. Magyarországon azt beszélték, hogy a császár hűbéres jogot követelt a magyar király fölött, és midőn neje a magyar királyleány ennek ellene mondott, azt megfenyitette. Piroska ezt megizente a magyar királynak, ki fegyveres kézzel keresett elégtételt. Először is magát Branizovát, a görögök végvárát a magyarok és kúnok felé, nem messze a Morava torkolatától, a későbbi Galambócz közelében érte a magyarok rohama. István seregében számos frank pánczélos lovas is szolgált, nem volt hiány ostromló szerekben sem, melyekkel a görögök bástyáit ledöntötték. Branizovát földig lerontotta, ép úgy Belgrádot is"

Mondhatod, hogy hoppá, hiszen itt van, tehát Dukász küldhetett koronát, mert a bizáci császár hűbérúrnak képzelte magát a magyar király felett! Igen ám, de itt a lábjegyzet:
"Bécsi csonka codex. 545. sz. 'Imperator Mauricius maritus eius improperasset regi Stephano, dicens regem Hungarie esse hominem suum.' Homo suus = hűbéres. Ezt félreértve irta a krónika: 'hominem sevum - kegyetlen,' miből aztán az a sok mesés goromba üzenet támadt, de háborúra még nem adhatott okot."
Magyarán egy fordítási félreértelmezés, illetve tudatos csúsztatás(?) áldozatai vagyunk, ami oly sokszor előfordul a történelem folyamán. Tehát a császár kegyetlennek nevezi Istvánt a Bécsi Codex eredeti szövegében és nem hűbéresének (mert adjunk hitelt a krónikásnak, hogy azt írta amit akart, és nem azt, amit a történész szeretett volna!), és amit Piroska visszautasít. Mert nem a krónikaíró értett félre valamit, hanem az őt idéző történész gyúrta meg a szöveget. Ez azért egészen más, nemdebár?

Csak mint érdekesség, mert a szövegben goromba üzenetekre utalás van, idézem ezeket is, csak úgy, felüdülésképpen, mint "traccspartit a hűbéres és hűbérúr között":
"Még tovább is tartott a magyarok győzelmes hadjárata, körülbelül az 1071-1072-iki hadjáratok nyomában. Nis és Szófia is kitárták előttük kapuikat. János császár ezalatt nyugton ült Philippopolban, úgy hogy, a mint a magyarok mesélték, István azt izente neki, hogy nem is császár, hanem vén banya, mert nem tesz semmit. Igaz, hogy aztán János meg azt válaszolta: vigyázzon a király, mert még ebben az esztendőben kiherélem köldökig."

II. István királyunk
II. István királyunk

Idézek még egy részt: "Mialatt Branizova ujabb megerősitésén fáradozott (t.i. János császár) hadával, István ujabb csapást készült mérni a görögökre. Azonban egy előkelő és gazdag olasz nő, ki Magyarországon tartózkodott, a császárnak meg üzente a magyarok tervét és János még idejében elmenekülhetett a Komcsi planina szorosán. Csak hátsó védét érték már utól a magyarok és a császár sátra is kezökre jutott. István haragjában elégettette az áruló úrasszonyt, és úgy elpusztitotta az egész vidéket, hogy még hosszú időn át emlegették ott nevét. 'Félelem szállotta meg a konstantinápolyi császárnak alávetett tartományokat. Úgy rettegtek István királytól, mint a mennykőtől, még a siró gyerekeket is az ő neve emlitésével csititották. Nem is mertek aztán többet mocczanni'.". Szerinted melyik megfogalmazás illik II. István királyunkra? Regem Hungarie esse hominem suum = A magyarok királya hűbéres volt, vagy regem Hungarie esse hominem sevum = A magyarok királya kegyetlen volt? Vajh, melyiket akarhatta írni a bécsi krónikás? Hiszen a hűbéres változatnak tartalmi zavara is van, míg a kegyetlen volta egyenesen következik a fogalmazásból!

És ugyan már, hol van a bizánci feljegyzés erről az állítólagos koronaküldésről, mert ez megint olyan, ami feljegyzésre érdemes ám! Elfelejtették... ja... mert ők is feledékenyek, mint az ősmagyarok. Ne röhögtess, haver!

Én ugyan nem vagyok történész, ezért hiszek, jóval többet hiszek a krónikáinknak. Ezt be lehet tudni a balgaságomnak. De a nép, a nemzet emlékezete valami fantasztikus forrás ám! Szóval a mi krónikáink semmit nem tudnak erről az állítólagos koronaküldésről, pedig ha igaz lenne, akkor lenne bennük nyoma!

Szerinted ezen nem érdemes elgondolkodni?

Vagy úgy gondolod, hogy a külföldi krónikások voltak az igazság letéteményesei, a mieink pedig össze-vissza hazudoztak a királyaiknak? Mert azt is tudni kell ám, hogy a krónikáink (Kézai, Képes, Thúróczy) királyi olvasókönyvek voltak!

Aztán van egy apróság, amit megint csak agyonhallgatnak, nem vesznek róla tudomást:

Pontosan tudjuk, hogy Dukász képe nem is volt a magyar koronán egészen a 18. század végéig. Jó, menjünk vissza jó pár évtizedet. Az biztos, hogy 1613-ban a Dukász kép helyén még "imago Divea Matris Virginis" volt, azaz az Isteni Szűzanya képe. Ezt onnan tudjuk, és nem feltételezzük, hogy Révay Péter koronaőr pontosan leírja.
Az eredeti szöveget Varga Tibor jogtörténész könyvében olvastam: "In ipsa vero circumferentia fronte recta, Imago Salvatoris nostri Pomum tenentis: ex adverso Divae Matris Virginis:..." Ez tény, és nem feltételezés.


Nézd meg a képet, erről akarják azt bedumálni, hogy eredetileg ilyennek készült a korona! A Dukász kép kilóg a keretéből. Fent passzol a gyöngydróthoz, alul meg a gyöngysort is takarja! Láttál te olyan idiótát, aki előbb készíti el a keretet, és utána próbálja a zománcképet begyömöszkölni? Ez laikus ésszel is felfogható, hogy nem! Ezért aztán szegeccsel kellett hogy rábarmolja Dukászt a szegény koronánkra egy barbár (bécsi? - feltételezés tőlem, de nem hiszem, hogy messze járnék az igazságtól!) ékszerész.


Nézzük, mit ír dr. Varga Tibor erről:

"Révay Péter mint fentebb kifejtettük, világosan megnevezi a Szűzanya Istennő képeként. Erre a tényre hangsúlyozottan fel kell hívnunk a figyelmet, mert még nem régiben is napvilágot látott olyan feltételezés, mely figyelmen kívül hagyja az egyetlen létező írásos adatot, arra való hivatkozással, hogy Révay Péter "állításainak egész sora hibás". Nem szerencsés a koronaőr bármely közlését, részletes vizsgálat nélkül elvetni. Valamely tény hamissága önmagában nem oltja ki egy másik állítás igazságát. A valószínűsítés talaján maradva pedig, azt kell feltételeznünk, hogy Révaynak a Korona leírására vonatkozó adatai igazak. Hiszen műve 1613-ban jelent meg, öt évvel azután, hogy a Korona visszaérkezett kényszerű prágai tartózkodásából.
II. Mátyás a Szent Koronával
II. Mátyás a Szent KoronávalA hazatérési ünnepségek alkalmával II. Mátyás, Dietrichstein bíboros közreműködésével, egy a táborában fölállított pazar vászonsátorban szent ereklyénket közszemlére bocsájtotta. Az elmebajos Rudolf birtokában majdnem húsz évig volt a Korona. Alaposan meg kellett szemlélniük elődeinknek visszatértekor, ugyanis nem magyar területen őrizték és egy beszámíthatatlan uralkodó tartotta magánál. Így a koronaőr által írt és a magyarság körében kétségtelenül népszerű mű valótlan állításairól a kortársaktól értesülnünk kellene. A Szűzanya képével kapcsolatban azonban Révayt senki sem igazítja helyre. Számos más közvetett bizonyítékkal is alátámaszthatnánk a koronaőr igazát, ám tanulmányunknak ezen kérdés taglalása nem képezi tárgyát.(Így pl. a pozsonyi koronázási szertartások alkalmával lejegyzett szokás szerint, a koronázási lakomakor a királyi asztalnál a Szent Koronát is elhelyezték. Következésképp főnemeseink ilyenkor közelről láthatták a szent ereklyét.)"

A kalapos király, II. Jozsef
A kalapos királyA korona 1785-ben Bécsbe került, mert a kalapos király rendeletileg oda viteti. Az volt a hivatalos eljárás, hogy készítettek egy metszetet, és vitte a király.
És az is, hogy amikor a koronát visszaadja II. József 1790-ben, metszetet készítenek róla, és megvizsgálják, akkor már Dukász képe van a Szűzanya helyén. Ez is tény. És az is, hogy a levéltárban megvan az a metszet, amelyik a hazahozatalkor készült, de valahogyan eltűnt az, amit a kivitelkor készítettek. Érdekes, nem?

Tehát aki a Dukász képet eredetmeghatározásra használja, az sajnos nem illik bele az én történelmembe. De attól tartok, hogy ez nem fogja őket megakadályozni a nyugodt alvásban. Ezek az urak a jól bevált szégyenletes módszerhez nyúlnak: magyarázzuk meg, hogy miért nem igaz, ami igaz. És persze meg is teszik, bizonygatják, hogy Révaynak miért nincs igaza. És persze előveszik a szokott piszkos eljárásukat: ha nincs érvünk, akkor gázoljunk Révay becsületébe, tegyük hiteltelenné. Most nem részletezem, hogy mi mindent összehordtak róla a rágalmazók.

Izabella királyné, Szapolyai
János király felesége

(Jagelló) Izabella királyné, Szapolyai felesége, János Zsigmond anyjaDe hiába, mert van tárgyi bizonyíték (ami viszont sajnos elveszett) arra nézve, hogy ott bizony a Szűzanya képe volt. Tudjuk, hogy Izabella királyné - a tette talán még magyarázható is -, letört egy keresztet a korona hátsó részéről, mondván, hogy ahol a kereszt, oda a korona is visszatér, és csak ezután adja át Habsburg Ferdinándnak. Erről a keresztről tudjuk, hogy liliomhoz hasonló volt, és a törésnyom a mai napig látszik a Dukász kép fölött. És a katolikus hagyományokból tudjuk, hogy liliomos kereszt egyedül a Szűzanyának dukált, nem pedig Dukásznak...

Aztán azt is előszeretettel kényszerképzelik, hogy Géza azért kaphatta a koronát, mert Dukász rátetette a magyar király képét.

Tessék csak nekem mutatni egyetlen koronát is, amelyiken rajta van a viselőjének a képmása! Ilyen elmélet csak nálunk születhet, mert nekünk minden képtelenséget beadnak, beadhatnak!

Hogy tiszta legyen a kép, nemcsak Dukász, hanem a Géza és Konstantin kép is utólag lett a koronára szerelve.

Nézzük, miből gondolják, hogy Géza van a képen? Azért mert rá van írva! Ez csak elég, nem?
Ha rá van írva, akkor jelentem ja, igen, akkor elég. Miért mi van ráírva? Hát az, hogy "Geovitzasz piotos kralis tourkias azaz Geovitzasz a türkök hithű királya". Jó. Ez van rajta. És tessék mondani Geovitza vagy Geovitzasz miért is Géza? Valószínűleg azért, mert csak. Vagy azért, mert a történész így akarja, oppardon, javasolja olvasni... De a legvalószínűbb, hogy csak így fér bele az elméletbe. Mert ez a Geovitzasz elnevezés sehol máshol nem fordul elő ám bizánci vagy görög nyelvű iratokban! Mindenütt, ahol valamely Gézáról írnak Geitza vagy Iatza alakban szerepel. Ez nem kellemetlen? Biztosan nem, mert ennyi hazugság, félrevezetés között, ennek szinte nincs is jelentősége. Vagy ez a név a Géza egy archaikusabb alakja? Akkor meg nem a mi I. Géza királyunk 1075-ből, és megint nem fér bele a kitalált történelembe.

És persze az az állítás is érvényét veszti, hogy a korona két eleve különálló részből lett volna összeépítve, mert erre meg ott van az 1983-as aranyműves jelentés, amiben bebizonyítják a korona egységes voltát, nem elméletileg és nem feltételeznek, hanem bizonyítanak, amire a történész azt mondhatja, hogy értettem...

Így aztán nem érdemes több szót vesztegetni a szegény Szent Korona körül kialakult sok tévhitre, csúsztatásra, félretájékoztatásra, rosszindulatú történelemgyártásra.

Thúry József, a török
történetírók fordítója

Thúry A korona körül rettentő sok balgaság és együgyű mese is közkézen forog, illetve önjelölt történészek kijelentik róla a megdönthetetlent: a korona többezer éves, meg perzsa uralkodóktól került Kr.e. 13. századból, meg egyéb légből kapott csacsiság...

Varga Géza írástörténész honlapján olvassuk a következőket:

"Ibrahim Pecsevi török történetíró "azt állítja, hogy ő hallotta a magyaroktól ezt a nyilatkozatot: a korona 3000 esztendős; Iszkendertől (Nagy Sándor) örökölte Nusirván (Kürosz) s ettől szállott mi reánk. Továbbá Mohammed Emin nagyvezír 1768-ban azt írta Kaunitz herczegnek, hogy az osztrák császár, mint a Nusirván idejéből maradt korona örököse egyedül érdemli meg az "imperator" czímet." (Thúry/1893/343, 344)

I. Szulejmán
I. Szulejmán Nagy Szulejmán 1529. évi hadjáratának leírása szerint a Tas falu melletti állomáson, a pasa lóháton összegyűjtvén a bégeket, előhozatta a királyoktól viseltetni szokott koronát s megmutatta nekik, ezt mondva: "Ez a korona Nusirván idejéből maradt fenn." (Katona/1989/127). Bár e török feljegyzések nem hagytak mély nyomot a koronakutatásban, Nusirván (Kürosz) és kora nem vethető el, amikor a korona eredetét kutatjuk. Vannak ugyanis további adatok és megfontolások is, amelyek alapján bizonyosra vehetjük, hogy Perzsia hunok-járta határterületein született meg a Szent Korona."

Ehhez én csak annyit tennék hozzá, hogy ki van zárva Perzsia (hacsak nem a negyedik századra vagy az utána következőkre gondol Varga Géza). Mert meg kell maradni a tényeknél. Amit száz százalékos biztonsággal ki lehet jelenteni, mondja Varga Tibor, hogy a 300-as évek első harmada után kellett, hogy készüljön (de ez nem jelenti, hogy ekkor készült, csak előbb nem). Ugyanis a négy vértanú, Damján, Kozma, Bertalan és András mind a 300-as évek első évtizedében lépett át az égi létbe, (Kr.u. 303. ill. 306-ban) tehát az ő haláluk előtt nem készülhetett.



Szent Demeter a koronáról, pajzsán a manicheista fénykerékkel jobbra, és balra a csengersimai református templom kazettás menyezetének manicheista fénykerék ábrázolása Pap Gábor művészettörténész szerint.

Aztán van egy nagy baj is szegény Szent Koronával. Az, hogy nem a páli kereszténységet (judeokrisztián) közvetíti, mert ugye azt nem kell bizonygatni, hogy minden koronázási tárgynak, bárhol a világon, van mondanivalója, üzenete a felé a nép felé, amelyik uralkodóját koronázzák vele. Tehát a nagy baj az, hogy a koronánk üzenete az Újszövetség, és semmiféle ferde okoskodással nem lehet az Ószövetségre való utalást találni rajta. Ez sajnos olyan üzenet, amit a katolikus egyház és a hatalom a középkorban se, de ma se visel el.
Viszont teljességgel belepasszol a manicheista, vagy a manicheistához hasonló tanításokba! Tehát mindenáron tagadni kell mindent, ami a korona körüli tisztánlátást segíti. Semmi nem fogadható el, ami egy kicsit közelebb visz az igazsághoz. Ezért kell tagadni a korona egységét, ezért kell körömszakadtáig ragaszkodni a két különálló részhez, ezért kell bizonyítani a Dukász kép eredetiségét, hogy ne lehessen származtatni a honfoglalás előttről.
Ezzel nem akarom azt mondani, hogy tudjuk, hogy mikor és hol készült, és kinek. Erre csak és kizárólag feltevések vannak, és a feltevések nem tények.

Végül valami, amit fontosnak tartok. A "Magyarország a XX században" című munka Insigniológia című fejezetében egy korrektnek tűnő felsorolást kapunk a Szent Koronával foglalkozó művekről, és nézetekről:

"Egyidejűleg lehetőség nyílt a korona és a koronázási jelvények direkt kutatására, amelyre addig soha nem volt lehetőség. A korona és a koronázási jelvények kutatását elmélyítette egy Budapesten rendezett nemzetközi tudományos konferencia (1983). A Szent Koronával - amely nemzetközi összehasonlításban is az egyik legkérdésesebb ereklye - és a magyar koronázási jelvényekkel kapcsolatban is sokféle, igen ellentmondásos tudományos hipotézis látott már napvilágot. A főbb véleményeket Pandula Attila is összegezte (A Szent Korona története, 1990). Az 1970-es évek végétől korábbi vélemények újrafogalmazásával, új teóriák kifejtésével és élénk vitákkal egyaránt találkozhatunk. A történészek, művészettörténészek többsége (a különböző részkérdésekben egymástól jelentősen eltérve) általában a XI. század második fele és a XIII. század közé helyezi a Szent Korona összeállításának idejét. Csomor Lajos (Magyarország Szent Koronája, 1986; Szent István koronája nyomában, 1987; Szent István koronázási jelvényeinek eredete, 1989; Őfelsége a magyar Szent Korona, 1996) és a hozzá csatlakozó ötvösök, mérnökök szerint a Szent Korona (nagyjából a mai alakjában) Szent István korában, illetve azt jóval megelőzően készült. Ezeket a véleményeket Bakay Kornél összegzi Sacra Corona Hungariae című művében (1994). Ezekhez a Magyarországon központi insigniológiai témakörökhöz szorosan kapcsolódó új eredmények is megjelentek a szakirodalomban (Glant Tibor: A Szent Korona amerikai kalandja. 1945-1978, 1997; Kardos József: A szentkorona tan története. 1919-1944, 1985)."



      websas.hu
Honnan érkeznek a látogatóim? Mérés kezdete: 2007. január 29.
Locations of visitors to this page



Az oldal frissítve: 2009.09.28.
Itt az internetes blogom. Természetesen Hajóka konyhája a címe, és fő témája a főzés, de van egyéb is, ami a blogba való és a blogot bloggá teszi...

Ez a másik blogom. Ennek Tengeri saláta a címe, és mindenféléről szól...

Óra Katolikus és ősmagyar hónapnevek



Egy barátom angol fordítást vállal. Ő fordítja a MATE honlapjának angol nyelvű részét. Itt a szakmai önéletrajza (pardon: CV)
AJÁNLOTT OLDALAK
Székely Szabolcs haikui (a Haiku.hu honlapon)
Linkajánló:  Limba.com  Navigare Magazin  Viribus Unitis, az Osztrák-Magyar monarchia hadihajója  Hajó.lap.hu  Mexikóikonyhal.lap.hu

Ha szeretnél te is csatlakozni, kattints az ikonra